Két héttel azelőtt, hogy megvettem a gitár kontrollert, megjelent a Mass Effect 2 is. Sajnos a megvásárlásának a körülményeire már nem emlékszem, viszont a gyűjtői változat van meg, ami asszem 17-18e forint volt. Ezek után pláne rejtély, hogy hogy a búbánatba voltam olyan gazdag, hogy CE Mass Effect 2-t ÉS gitárt is tudtam venni :D Vagy következő hónapban vettem meg, és még rohadt mázlista voltam, hogy maradt ki CE. Ez sajnos örökre a múlt homályába vész.
Viszont az 576 mást is árult még akkoriban a videojátékokon kívül, és méghozzá mangákat, képregényeket, animés DVD-ket. Ami tök jó volt, ugyanis a vasutas osztályomban volt egy lány, akibe rohadt módon belezúgtam, mint vak ló a szakadékba. Ez a lány nagyon szerette az animéket meg a mangákat, úgyhogy még több okom volt visszajárni az üzletbe, ahonnét jó pár mangát vásároltam. Nem beszélve arról, hogy Ádámmal egyre inkább megtaláltuk a közös hangot, már úgy értve, hogy sok mindenben egyezett az érdeklődési körünk. (Énekelni én magam nem tudok, csak mint egy haldokló rozmár, de Ádámnak most is van együttese, a Forbidden Noise, aki szereti azt a stílust, amiben ők játszanak, akkor tessék megnézni őket a Facebookon :D)
Fentiek miatt, ha volt egy kis szabadidőnk a tanórák között, vagy elmaradt egy, akkor mindig szívesen kerekedtem útra a Plázába, hogy találkozzak Ádámmal. Az engedélyével az alábbi fotó is elkészült.
Kölcsönvettem Gordon apánk szemüvegét. Itt még nem annyira ismertük
egymást Ádámmal, de jó fej volt, amiért engedte a fotót. :D
Szóval ja, egyre többet beszélgettünk, és ahogy telt-múlt az idő, végül már a bolton kívül is találkoztunk, ha nem is sok alkalommal. Mindenesetre a lényeg, hogy egyszer említést tett arról, hogy majd egyszer az üzlet át fog költözni az akkor még épülőfélben lévő Árkád üzletházba, és akkor bővülne is az addig kétszemélyes üzlet négy főre. Ennek mondjuk eléggé megörültem, mert ahogy haladtunk előre a vasutas oktatásban, úgy vesztettem el egyre inkább a hitemet abban, hogy én majd vasutas leszek. 2010 nyarán ugyan az egy hónapos szakmai gyakorlat a gyulai vasútállomáson valamelyest visszahozta a bizalmamat, de végül mégis úgy döntöttem, hogy jobb szeretném a munkás éveimet az 576-ban kezdeni.
Rendszeresen jártam vissza érdeklődni Ádámhoz, hogy tud-e bármi infót az Árkádról, de hát mivel nem volt építész, így nyilván nem tudta, hogy maga az épület mikor készül el, és én mikor pofátlankodhatnék oda közéjük dolgozni :D Szegényt tuti idegesíthettem ezzel. Kérdeztem tőle, hogy milyen feltételei vannak annak, hogy ott melózzak, mondta, hogy 18 év plusz (stimmel), érettségi (még szép), és eladói végzettség (wat?). Utóbbi hibádzott, hiszen vasúton tanultam, az eladáshoz semmi közöm nem volt.
Az épülő Árkád 2010 novemberén
Ez némi gondot okozott, mert SOS találnom kellett valami sulit, ahol rövid időn belül elsajátíthattam az eladás mesterségének csínját-bínját :D Alábbi terveimet barátaimmal is megosztottam, és az egyik leány osztálytársam, Ke. Szilvi (azért írom így, mert volt a baráti társaságunkban egy Ko. Szilvi is :D) is jelezte, hogy ő is szívesebben választaná az eladói pályát. A tervemet közöltem szüleimmel is, akik nem voltak elragadtatva az ötletemtől.
Jól emlékszem a napra, amikor anyukámék végül belementek abba, hogyha találok egy fizetős sulit, ahol OKJ képzésben instant eladóvá okítanak, akkor az anyagi részét ők majd lerendezik, nagyszülői segítséggel. Leültem a konyhában, és beszélgetni kezdtünk arról, hogy hol a bánatban találok ilyen gyorstalpaló sulit. Volt az asztalon egy Szeged Press nevű újság, ami ilyen hirdetőújság volt. Soha életemben nem néztem meg az ilyen lapokat, mert úgysem találtam benne semmi érdekeset, akkor azonban mégis a kezembe vettem, és fellapoztam. A legelső(!) oldalon állt egy apró keretben egy hirdetés, amit a KIT, azaz a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző nevű szervezet tett ki, hogy Szegeden indítanak műszaki cikk eladói képzést.
Lobogtatom is anyámnak, hogy hát ilyen nincs, két perc alatt találtam egy iskolát :D Némi utánajárással kiderült, hogy néhány hét múlva valóban indul egy műszaki cikk eladói képzés, ha jól emlékszem, 75 000 HUF összeget kellett leperkálni, ebben minden benne volt, tankönyv, tandíj, vizsgadíj. Ke. Szilvinek is mutattam a sulit, és végül ő is velem tartott, egymást segítve küzdöttünk a négy hónapos tanfolyam alatt. A gond ott kezdődött, hogy a tanfolyam ideje viszont tökéletesen egybeesett a végső vasutas vizsgáim felkészülési és tényleges vizsgaidőszakával :D Úgyhogy választanom kellett, hogy vagy erre tanulok, vagy arra. Végül megpróbáltam mindkettőre, de az 576 Kbyte lebegett a szemem előtt, hogy mindenképp be akarok kerülni, így végül erőforrásaim java részét az eladó képzésre fordítottam. Ennek meg is lett az eredménye, a nyolcmodulos vasutas vizsgán egy modulon elvéreztem, ami sajnos a többi 7 modul sikerességét is érvénytelenítette. :/
Az eladói tanfolyam alatt amúgy a Media Marktba voltam beosztva gyakorlatra, ahol négy napon keresztül remekül megtanultam a polctakarítást, mert egyéb feladatot nem kaptam. Nagyon szerettem volna a tévékhez kerülni, úgyhogy beosztottak a hűtőkhöz. Valljuk be, hogy a hűtők unalmasak. Nem lehet velük mit csinálni, csak kinyitni, meg becsukni. Nézheted őket, de igazából még csak zúgni sem zúgnak, mert egyik sem volt bedugva. Aztán a negyedik, és utolsó gyakorlati napomon végül átkerültem a tűzhelyekhez, ami azért volt jó, mert közvetlenül a TV-k mellett voltak. Cserébe egy életre megutáltam a Derült égből fasírt c. rajzfilmet, mert 12 órán keresztül ez az egy műsor ment mindegyik képernyőn.
Ebből annyira elegem lett, hogy nem mentem be több gyakorlatra, pedig százvalahány órán kötelezően részt kellett volna vennem, nekem meg jó, ha 30 óra körül volt az addigi polctakarításokkal teli "gyakorlatom". A négy nap alatt egyetlen sztereó hangszórót sikerült eladnom. Féltem amúgy a dologtól, mert volt egy papír, amit alá kellett volna íratni azzal a hölggyel, akinél amúgy minden gyakorlati nap előtt le kellett volna jelentkeznem, hogy elvégeztem mind a százvalahány órát. Úgy kb. százvalahány munkaórányi nappal később (értsd: nagyjából három héttel később) visszamentem az igazgatói irodába, közben kitaláltam valami kamu szöveget, hogy miért nem jelentkeztem nála többet. Benyitok... és egy tök más nő ül ott. Kérdezem, hogy hol van a főnökasszony, mire: "a mai napon szabadságon van, miben tudok segíteni?". "Ó, csak a gyakorlati papíromat jöttem aláirtani, végeztem az óráimmal". "Mindet ledolgoztad?" *hevesen bólogatok*
Ekkora mákom azóta se nagyon volt, a hölgy minden gond nélkül aláírta, én pedig mentem vissza a KIT-be, büszkén lobogtatva, hogy bizony, én ledolgoztam a százvalahány órámat :D
Bár a vasutas vizsgán elhasaltam, de az eladói vizsgán remekeltem, négyes lettem :D És csak ez számított, mert kezemben volt a kulcs egy szebb jövő felé. Nagyon szerettem volna a tévékből vizsgázni, úgyhogy a kávéfőzőket húztam tételnek. De ez nem számított, mert sikerrel vettem minden akadályt, és megnyílt az út az 576 felé. Ke. Szilvi is ügyesen levizsgázott, vele nagyon jó barátságot kötöttem, mert remek alkalom volt jobban megismernünk egymást.
Szerkezetkész Árkád a jellegzetes rotundával és a szökőkúttal
2011 április legelején
Itt már 2011 áprilisát írtunk, és a sulinak is vége lett, úgyhogy többet tudtam járni a szomszéd kertészetbe, ahova eddig is néha-néha besegítettem, hogy legyen pénzem. Ez így ment egészen májusig, amikor is hírt kaptam, hogy a szegedi 576-ba felvételt hirdettek! :O
Folytatása következik, most már tényleg a felvételivel... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése